FELVIDÉKI KAJÁN CSALÁDOK
 




ÁRVA megye

Alsó Kubin/Dolný Kubin
Bezine/Bziny
Árvaváralja/Oravský Podzámok
Krasznahorka/Krásna Hôrka


Nižna, Mošovce, Ružomberok, Revišné,Kňažia, N.Oravou, Oravska Jasenica, Turdošin, stb.,


   

A felvidéki Kajánok felsorolása a teljesség igénye nélkül készült, melynek kiinduló pontja a saját családunk volt. A kutatás során azonban a vártnál több Kajánnal találkoztunk. A véletlenszerűen fellelt adatok még nem elegendőek teljesebb családtörténet felrajzolásához, de számbavételük indokolt. 

Ez alól csak a saját, Magyarországra került családi águnk kivétel, mely teljesnek mondható.
Ez az ág  Alsó-Kubinból érkezett, eredetét Bezinig lehetett visszavezetni,

Számos Kajánnal találkoztunk Árvaváralján és Krasznahorkán is.
Ezek leszármazottai, a telefonkönyv szerint, a mai napig ott élnek.

 
 

TRENCSÉN megye
         1641



        Nemesítés
   



        1715


 
A budatini Szunyogh Erzsébet Lukrécia támogatásával 1641-ben a következő három községet alapítottak a csadczai járásban: Fenyvesszoros/Svrčinovec, Cserne/Čierne a Sziklaszoros/Skalité. Cserne első 28 lakója között Michael Kajan szerepel. Ő a legkorábbi az általunk ismert a felvidéki Kajánok között.

Létezett egy megnemesített Kaján család Trencsén megyében , .
"A czímeres nemes levelet Kaián Mihály és neje Peörgeő Anna, nem különben testvérei János és György I. Lipót királytól (1669. aug. 24-én Bécsben kiadva) nyerték, mely azon évben kihirdettetett"
A leszármazottak a XVIII. században a Komárom megyei  Új-gyallán, Keszegfalván,  Érdekújváron,  Ó-Gyallán és Verebélyen éltek.
Az egyik ág XIX. sz. közepén már Pesten élt. Megemlíthető pl. Sándor József, aki nevesebb ügyvéd és fővárosi képviselő volt.
Tudjuk, hogy élnek leszármazottaik Budapesten, de nincs kapcsolatunk.

Az 1715. évi országos összeírás szerint a megyében az alábbi helyeken éltek Kajanok:         
        Hanovy, Hámri, Hámoros, Trencsén, Hámre, SK, Tornyos része:  Andreás   
        Halacs, Halács, Halács, Trencsén, Haláčovce, SK: id.Thomas, Andreás,  Michael.
 
BARS megye
       1715


       1723
 AlsóSzelezsény/
        Dolné Sžažany
Az 1715. évi országos összeírás szerint a megyében az alábbi helyeken éltek Kajanok:         
        Csejkő, Csejkő, Csejkő, Bars, Čajkov, SK: Georgius,
        Knyisics, Knyezsicz, Zsitvakenéz, Bars, Kňažice, SK, Aranyosmarót része: Joannes
          Stephanus
 
1723 évben Alsó Szelezsényben házasodott Michael és juv.Joannes.
 
NYITRA megye     Kisvendég/ Malé Hoste
       
Pochában/Pochabany
      
  
  
 
Sok Kajan családi ág élt a XIX. század végén a Nyitra megyei egymás melletti Kisvendég és Pochaba településeken. 

1834-től anyakönyveztek Kajanokat Kisvendégben. Nem tudni, honnan kerültek ide.

A megismert mintegy 500 főből nem sikerült nagy családi ágakat bemutatni mivel az ide érkezők családi kapcsolatai nem ismertek. Jelenleg 22 nagyobb, 10 kisebb és 26 töredék családot lehetett összeállítani.

Egyetlen nagyobb ágnak ismerjük csak a mai leszármazottait, akik a csehországi Trebonba kerültek.

 A további összefüggések megtalálása további kutatást igényel.
 

KOMÁROM megye
       1664-1665







          1715 





Szent-Péter/SvetiPeter 
      





 

Új-gyalla/Nová Dala
     ma: Dulovce
          







     Andreas III. ága


     Georgius ága


     Stephanus II ága

Kurtakeszi,  Bátorkeszi
      Kürth/Strekov
           1759
         
 




 

  Keszegfalva/
             Kameničná   
        



 

      Imély/Imel'




    
Az újvári elájet török összeírásaiban az alábbi helyeken szerepelnek Kajanok:
         Udvarnok/Dvorniky: Mihál,  
         Kürt/Strekov: János

Komárom megye déli részén lévő XI.-XII. századi települések a török időkben elpusztultak, A községek újratelepítése során kerültek újra nagyobb számban Kajanok a területre a következő egymástól nem távoli falvakba: Érsekújvár, Keszegfalva, Imély, Ó-gyalla, Szent-Péter, Új-gyalla, Kürt, Ebből adódott, hogy átházasodások voltak a falvak között, sőt a különböző Kajan ágak egymással is házasodtak.

Az 1715. évi országos összeírás szerint a megyében Új-gyallán szerepelt Kajan Andreas.  

1690 és 1704 táján a Csúzyak kezdték betelepíteni Új-gyallát a magyar-cseh határvidékről jött telepesekkel. 1712 és 1740 között a Vág mentéről érkeztek telepesek.

Az új-gyallai lakosságot 1719-től Szent-Péterre anyakönyvezték. Az itt élő Kajánok mind katolikusok és földművelők voltak.

Az anyakönyvben  szereplő 583  Szent-Péteren és Új-gyallán lakó Kajan  családtag alkotja az alábbi családi ágakat, két nagyobb ágat, három közepes ágat és hat töredéket.

Szent-Péteren is lakott egy kis családi ág,  Joannes (1690 kb.-1740) és családja.

 Andreás I. (1670 kk.-1769) volt a legelső Kajan Új-gyalla községben. Nem tudni honnan került ide. Feltűnően hosszú életében, 1722-től, négy feleségétől  10 gyermeke született. Ágának 161 tagja ismert és a mai napig levezethető. A feldolgozás teljességgel1905-ig történt.


A községben lakott még 1690 és 1720 között született öt Kajan és családja: Adamus (1692 kk-1772), Michaelis (1702 kb.-) Joannes I, (1703 kb.-) Andreas II. (1709 kk.-1777), Stephanus I. (1720 kk.-1806). Nincs rá bizonyíték, csak feltételezhető, hogy ők is András gyermekei voltak.
Ágaik közül csak a 165 tagot számláló Stephanus ága vezethető le napjainkig.

A XVIII. század 70-es éveitől a század végéig még négy Kaján család jelent meg a településen. Származási helyüket nem sikerült megállapítani. Többen nem itt haltak meg, ezért az is feltételezhető, hogy máshová települtek.
Ezek az ágak a következők voltak:
Andreas II. (1756 kb.-  ) ága.  6 családtagja ismert. Az 1782-ben született Emericus fia születése után nincs nyomuk a községben.

Georgius (1756 kb.-) ága 52 tagját ismerjük. A család levezethető XIX.sz. végéig, de az utolsó generáció sok gyermekhalállal ki is halt.

Stephanus II. (1772 kk. -) ága 22 tagját ismerjük. A XIX. század végén a családnak nem volt nevet továbbvivő tagja.

Joannes II. (1779 kk.-) ága  81 tagját ismerjük. A XIX. század végén Vilmos (1882-), András (1895-), János (1902-) és Gáspár (1893-) vitték tovább a nevet.

Házasságok révén kerültek Kurtaksziből és Bátorkesziből  még felderítetlen Kajan családok Új-gyallára.

A XVIII. század közepétől  a megnemesített Kaján család 32 tagja élt Új-gyallán.

 Kürthön bár 1714-től volt anyakönyvezés, az első Kajan gyermek születését 1759-ben jegyezték be. Az ettől az időtől 1895-ig megismert Kajan családok két ágat alkotnak.


Georgius I. (1720 kb. -) nagy családfájának 351 tagját ismerjük. A század végére a településen csak Flórián (1895-) vitte a nevet tovább. Az előző generációkban többen nem itt haltak meg, tehát valószínűleg eltávoztak onnan.
Egy Michael családtag Új-gyallára nősült és ott nagy ágat növesztett, melynek 57 tagja ismert. Volt olyan leány, aki Új-gyallára ment férjhez. Került a családből Szent-Péterre is.

Georgius II. (1795 kk.-1858) kisebb ágából 45 családtag ismert. A század végén nem élt nevet tovább vivő tagja a családnak a településen. A korábbi generációkból feltehetően sokan eltávozhattak mivel nem ott haltak meg.

Keszegfalván -1764-1794 között - élt itt a nemes ág Franciscus és Joannas családja és néhány közrendű Kajan is.




Imélyben 1792-től éltek - feltehetően betelepítés révén idekerült - Kajan családok. Águk még feldolgozatlan.


 
ABAÚJ megye
                      Kassa/Košice
 
A kassai temetői adatok között is szerepel Kaján. Családját nem ismerjük.


 
  Családtagok








 
A szlovák telefonkönyvből annyi  megállapítható, hogy Szlovákiában ma  többen viszik a nevet tovább, mint Magyarországon.

Az egyes személyekre vonatkozó részletes adatok  a Családfa töredékek összeállításban találhatók, melyen betűrendes mutató segíti a keresett név és hely megtalálását. Az aláhúzott szövegre kattintva érhető el az adatbázis.

                                                                            KEZDŐLAPMO.-i KAJÁNOK