A magyarság beköltözésekor
108 nemzetségből állt (Kézai). A hét vezér
egyike Ond, akinek nemzetsége a második azon
nemzetségekből, akik „Szittyiából kijöttek „.
A nemzetség első szállása a felső Tisza vidéke,
majd a Duna-Tisza köze, ill. a Körösök és Berettyó alsó szakasza, majd a Maros
vidéke (Pusztakalán, Kiskalán), a Hunyad megyei hegyvidék, váruk
pedig Csongrád
lett (mellette Kajánújfalu,
régi szálláshelyre utal) (1).
(1) Dr..Karácsony János: A magyar nemzetségek a XIV. század
közepéig. MTA . Bp.1900. 7.o. 155.o, 159.o.
A
Kalán, Vata
(később Csolt, Solt, Cholt) és Borsa
(Barsa)
nemzetségek egy, a
Keszi törzsbe
tartoznak. A Kalánok nemzetsége adta a
törzsfőket így
Ondot és fiát
Etét (2).
(2) Győrffy György: Magyarország története a honfoglalástól a
tatárjárásig. In:MT I/1.1984. 616 o. , 706.o.,
Az Etétől származó nemzetséget Kalánnak, később
Bárnak (Baár, Boor, Bor) mondják (1). Ősi címerük:
mint a törzsfői nemzetségek általában;
valószínűleg eredetileg
veres pajzsban fél arany oroszlán
szerepelt (3).
(3) Csoma József : Magyar nemzetségi címerek. MTA Bp.1904. 1256 o.
A magyar őskrónika szerint
Kean (Kaján)
harcban állt testvérével
Kalánnal (4).
(4) Makkai László: Erdély a középkori Magyar Királyságban (896-1526).
In:ET I. 1987.
Mindketten
Ondnak
és fiának, Etének a leszármazottai.
Egyes
vélemények szerint ebben a harcban Beliud/Béld segítette Kalánt, mivel annak
leányát bírta nőül. Ez a Beliud tanácsolta Géza fejedelem és Sarolt (az erdélyi
gyula Zombor leánya) házasságát (3).
István király -. aki több évtizedes harcot
folytatott, hogy uralmát kiterjessze a keleti országrészre is - az 1020-as évek
időszakában számolt le a Vaták egykor törzsbéli testvérnemzetének bőjével, a
bolgárok támogatását élvező Keánnal (Kajánnal) (5).
(5) Kristó Gyula: Az egyház- és államszervezet Szent István korában.
História.1988/4.
Ete után nem tartanak
nyilván több törzsi
vezért a Keszik élén. Ez azt valószínűsíti, hogy megindult a nemzetségekre
való széttöredezés folyamata (X. sz. második harmada) (6).
(6) Kristó Gyula: Levedi törzsszövetségtől Szent István államáig. Elvek
Utak Magvető. Bp.1980. 468.o.
1257-ben személynévként találkozhatunk a
Kaján
névvel a
monostor-jáki nemesek között.
A nemzetségek között
szerepel Keán/Kán, Keán/Kaján, Kalán, Kölcse, Nána...
A XIII. sz.-ban
a Kán mint nemzetségi név is ismeretes, amennyiben egyszer «Kan»,
máskor a «Kean» alakban szerepel. A főleg Baranya megyében
szerepelt nemzetség két főágra oszlott: Beremendi
és Siklósi ágra.
Egyik ága a XIII. században és a
XIV. század elején Erdélyben tevékenykedett. Több említésre méltó, magas
rangú tagja volt a nemzetségnek. Ez az időszak IV.Béla és fia V.István
uralkodása ill. viszálya, a tatárjárás és IV.Kún László
uralkodásának az idejére esik. Ez az időszak igen viharos, nehéz és
viszályokkal terhes volt.
A nemzetség
leghíresebb tagja a Kán nembéli
Gyula bán
volt (kb.1180-1238
előtt) , aki II.András alatt számtalan magas tisztséget töltött be
(nádor, országbíró, több megye főispánja, szlavónai bán stb.). A király
halála után felségsértési váddal börtönbe zárták, ott is halt meg.
László vajda
kún felesége révén V. Istvánnal kerül rokoni kapcsolatba.
Ennek révén a kegyvesztéssel elvesztett vagyont visszaszerzi. 1264-ben mégis a
király ellen lép fel, veszít és kikerül a vezető emberek közül.
.
Kán László 1297-1315 Erdélyi vajda, szolnoki ispán. Amikor Otto
Erdélybe jött, akkor elfogatta és a Szent Koronát is elvette tőle. Károly Róbert
csak 1308-ben tudta tőle visszaszerezni. Miután kitették a vajdaságból és ezért
fellázadt, leverték és javaitól megfosztották.
A sok azonos nevű, egy időben tevékenykedő történelmi
szereplő között igen nehéz a nemzedékrendeket felrajzolni. A kutatók
által összeállított genealógiai táblák alapján próbáltuk meg bemutatni a
nemzetség néhány ágát ill. tagjait.
A Kán nemzetség egyes
tagjaira
vonatkozó részletes adatok a
Családfa töredékek
összeállításban
találhatók, melyen betűrendes mutató segíti a keresett név és hely megtalálását.
Az
aláhúzott szövegre kattintva érhető el az
adatbázis.
A Heves megyei
Tar községben
egy 1570. évi
összeírásban, találkozhatunk
Kaján Benedek, Bálint, Tamás és
Péter nevével.
Feltehetően nem sokan
maradtak a hódolt területeken, hanem északabbra húzódtak. Ezt igazolja sűrűbb
jelenlétük a későbbi századokban a Felvidéken.
A Kaján névvel a XVII. században találkozhatunk ismét az egyik családi ág
megnemesítése alkalmával a Felvidéken Trencsén megyében. Nagyobb számban Nyitra
és Árva
megyében éltek.
%20nemzts.%20pecsetje.JPG)